PIZZA

Pizzatészta

Hozzávalók:
1 kiló liszt
2 lapos evőkanál só
1 evőkanál szárított oregano
frissen őrölt fekete bors
2 tasak szárított élesztő
2 teáskanál cukor
6 deci langyos víz
6 evőkanál olívaolaj

olívaolaj a tál kikenéséhez

Először langyosra melegítem a lisztet a mikróban úgy, hogy a legalacsonyabb fokozatra zacskóstul beteszem 1 percre, aztán beleszitálom egy nagy tálba és hozzákeverem a sót, a szárított oregánót és tisztességes mennyiségű frissen őrölt borsot.
Utána a legnagyobb keverőtálamba amim csak van, beleszórom a szárított élesztőt és a cukrot. Langyos vízzel simára és hozzáteszem az olívaolajat is.
Előszedem a kézi robotgépet, beleillesztem a tésztadagasztó-karokat, majd lassú fokozatra kapcsolom és elkezdem az élesztős-olajos vízbe apránként belekeverni a fűszeres lisztet. Amikor már az összes lisztet beledolgoztam, akkor nagyobb fokozatra váltok a gépen és 6-7 perc alatt hólyagosan simára dagasztom a pizzatésztát.
Még 1-2 percig kézzel is átdolgozom a bucit, aztán vékonyan kiolajozott tálba beleforgatom, hogy sehol ne száradjon ki és konyharuhával lefedve 45 perc alatt meleg helyen a duplájára kelesztem.
Utána újra átgyúrom a tésztát és elosztom 4 egyenlő részre. Amíg az egyiket jó centis vastagságúra kinyújtom, addig lefedve tartom a többi cipót. (Ha a várakozás alatt nagyon duzzadoznának, akkor hűvösebb helyre költöztetem őket.)
A kis jóindulattal körlapnak is nevezhető pizzát enyhén megolajozott sütőlapra teszem és 15 perces pihenő után jöhet rá vékonyan a pizzamártás meg azok a toppingok, amelyekre épp kedvünk támad. Előmelegített 220 C-os (gázsütőn 7-es fokozat) 20-25 perc alatt sülnek a pizzák ropogósra attól függően, hogy mivel pakoltuk meg őket.
4 tekintélyes méretű pizza lesz belőle 8 ember számára.
(Szerepelt a NŐK LAPJÁBAN is 2002/46 szám)

Pizzamártás

Hozzávalók:
1 doboz (40 dekás) hámozott paradicsom konzerv
2 teáskanál szárított oregano
2 gerezd fokhagyma
2 evőkanál olívaolaj
1 evőkanálnyi sűrített paradicsompép
frissen őrölt fekete bors

Az alaposan lecsepegtetett paradicsom konzervet belezuttyantom a turmixgépbe, aztán hozzászórom az oreganot.
A fokhagymagerezdeket megpucolom és átnyomom a fokhagymaprésen, majd az erős illatú zúzadékot is beleteszem a turmixgépbe.
Löttyintek hozzá olívaolajat és belekanalazom a sűrített paradicsomot.
Tekerek hozzá frissen őrölt borsot -sót azért nem, mert a pizzán a toppingok és a sajt úgyis elég sós lesz-, és röpke pillanatok alatt krémesre turmixolom szét a pizzamártást.
4 nagy pizzához elég.
(Szerepelt a NŐK LAPJÁBAN is 2002/46 szám)

Sonkás-ruccolás pizza

Hozzávalók:
¼ adag pizzatészta
¼ adag pizzamártás
15 dkg érlelt, szárított sonka (pl. Boleró)
5 dkg ruccola
1 evőkanál balzsamecet
frissen őrölt bors

A kinyújtott, pihentetett pizzatésztát sütőpapírral bélelt tepsire fektetem, és egyenletesen megkenem pizzamártással. Ezután betolom a 220 fokra előmelegített sütőbe, és 20-25 perc alatt megsütöm.
De félidőben kikapom egy pillanatra, és gyorsan ráhelyezem a hajszálvékony sonkaszeleteket. Mivel ennyi sonka túl sok ahhoz, hogy egy rétegben elférjen a pizzán, úgy ügyeskedem, hogy minél egyenletesebben terítsem szét.
Miközben a pizza készre sül, előkészítem a ruccolát. A leveleket jól megmosom, aztán papírtörlőre terítve vagy salátacentrifugában megszárítom.
A megsült sonkás pizzát tálalás előtt megszórom ruccolával, a levelekre balzsamecetet fröcskölök, és tekerek rájuk még egy kis frissen őrölt borsot is.
1 hatszeletes pizza lesz belőle.
Póréhagymás pizza

Ennek a pizzának az ötlete nemrég jutott eszembe, amikor Párizsban jártam, és egy kis kávézóban megkóstoltam egy olyan lepényt, amelynek sós, porhanyós tésztakérgében krémes, póréhagymás töltelék pihent. A franciák különben is híresek arról, milyen isteni lepényeket, azaz quiche-eket készítenek, úgyhogy ha ott vagyok, szinte szakmai kötelességemnek érzem, hogy sorra végigkóstoljam a vonzónál vonzóbb változatokat. De ez a quiche a többinél is magával ragadóbb volt. Leginkább amiatt, hogy semmi extra nem volt benne. A tészta vékony volt és friss, a töltelék pedig csak puha póréból, illatos kakukkfűből és a házi tejszín meg a falusi tojás keverékéből állt, slussz. Mégis úgy éreztem, magát a mennyországot árusítják itt szeletekben. Mialatt hazafelé tartottunk -lám, valamire mégis jók az unalmas repülőutak -, beugrott, hogy a legközelebbi sütésnél kipróbálom, miként viselkedik egy ilyen pórés micsodaság, ha pizzatésztára teszem. Csupán a tojást hagytam ki belőle, mert sűrítő szerepére semmi szükség nincs a pizza esetében.

Hozzávalók:
1/4 adag pizzatészta (184. oldal)
1/4 adag pizzamártás (185. oldal)
kb. 80 deka póréhagyma (megtisztítva 40 deka)
1 evőkanál olívaolaj
1/2 deci meleg víz
só és frissen őrölt bors
5-6 ág friss kakukkfű
2 evőkanál tejszín
10 deka pizza-mozzarella

A póréhagymákról levágom a zöld részüket - ezek nem kellenek -, aztán a fehér maradékot megmosom, szárazra itatom és l/2 centi vékony karikákra metélem.
Egy 24 centi átmérőjű teflonserpenyőben felhevítem az olívaolajat, és ha már meleg, egy pillanatra leveszem a tűzről, és beleszórom a póré karikákat. Fakanállal jól átforgatom őket, és mielőtt vissza tenném a serpenyőt a tűzre, a hagymához öntöm a meleg vizet, és rádobom a kakukkfűágakat.
A pórét lefedem, 7-8 perc alatt puhára párolom, és ha szükségesnek látom, néha megkeverem közben. Nem cél, hogy pépes legyen, hiszen sütés közben a pizzán is puhul még. Ezért csak annyi ideig párolom, hogy a beleszúrt villa könnyen átmenjen rajta.
A puha pórét megsózom, megborsozom, és hozzákeverem a tejszínt. Ennyi az egész, el is készült. A kinyújtott, pihentetett pizza tésztát a sütőpapíros tepsire teszem, megkenem a pizzamártással, és jól megpakolom a pórés toppinggal. Ráreszelem a sajtot, és apórés pizzát kb. 20 perc alatt megsütöm a 220 fokra (gázsütőnél 7-es fokozat) elő melegített sütőben.
 1 hatszeletes pizza lesz belőle

Tonhalas-tejfölös pizza

Hozzávalók:
¼ adag pizzatészta
¼ adag pizzamártás
2 doboz 16 dkg-os tonhalkonzerv (hivatalos nevén: „tonhaldarabok sós lében”)
5 dkg kapribogyó
1 citrom
1½ dl 12%-os zsírtartalmú tejföl
frissen őrölt bors
10 dkg pizza-mozzarella

A kinyújtott, pihentetett pizzatésztát ráteszem sütőpapíros tepsire, és megkenem pizzamártással.
Lecsöpögtetem a tonhalat, és ha a darabok túl nagyok, villával falatokra tördelem őket. Jöhet a kapribogyó. Lecsöpögtetem, és összekeverem a tonhallal. A kapribogyós halhoz reszelem a megmosott citrom héját, és hozzávegyítem a tejfölt is. Végül az egészet erőteljesen megborsozom, és elosztom a mártással megkent pizzatészta tetején.
Mielőtt a tonhalas pizzát 20-25 percre beküldeném a 220 fokra előmelegített sütőbe, jó vastagon ráreszelem a sajtot.
1 hatszeletes pizza lesz belőle.
(Tonhalas pizza néven is szerepelt)

Padlizsános pizza

Hogy a padlizsánt nagyon szeretem, nem vitás. Elég csak végigpörgetni a könyv lapjait, és máris kiderül, mennyire szívesen készítek belőle ebédet (50. oldal). Szép a színe, a hűtőben viszonylag sokáig eláll, és tartózkodó, alkalmazkodó ízének köszönhetően rengeteg mindenhez fellehet használni. Éppen ezért nem is csodálkoztam, amikor azt olvastam, hogy mielőtt a krumpli megérkezett Európába, kontinensünkön a padlizsán volt az egyik legnépszerűbb zöldségféle. Önálló ételként, szószként, köretként, húspótlóként került az asztalokra, és csak mostanában tekintjük valamiféle különlegességnek. Pedig nem az. Szerintem a padlizsán olyan, mint egy igazi, csöndes jó barát, akire mindig számíthatok.

Hozzávalók:
1/4 adag pizzatészta (184. oldal)
1/4 adag pizzamártás (185. oldal)
35 deka padlizsán
só és frissen őrölt bors
2 evőkanál olívaolaj
1 fokhagymagerezd
5 deka magozott, fekete olajbogyó
5 deka friss parmezán
5 deka pizza-mozzarella
1 nagy maréknyi friss bazsalikom

A megmosott padlizsánról levágom a két végét - ezek esetleg keserű ek -, majd 1 centis szeletekre karikázom. A szeleteket picit megsózom, megborsozom, és egy 24 centi átmérőjű teflonserpenyőben megsütöm.
Mivel egyszerre nem fér a serpenyőmbe az összes karika, két részletben szoktam megsütni, és mindkét adaghoz 1-1 evőkanál olívaolaj at használok. A megsült padlizsánkarikák akkor igazán finomak, ha a sütés től nemcsak megpuhulnak, hanem enyhén aranybarnává színeződnek. Tapasztalatom szerint ez oldalanként kb. 10-10 percet jelent, de mindenki döntse el maga, mikor nyilvánítja késznek őket.
Mialatt a padlizsánkarikák sülnek, megpucolom a fokhagymagerezdet, lecsöpögtetem és apróra vágom az olajbogyót, valamint megreszelem és összekeverem a kétféle sajtot.
Ezután a kinyújtott, pihente tett pizzatésztát sütőpapíros tepsire teszem, megkenem pizzamártással, és elrendezem rajta a megsült padlizsánkarikákat. A kézi reszelő apró lyukú oldalán a lehető legegyenletesebben a padlizsánra reszelem a fokhagymát, és szétszórom rajta az apróra vágott olajbogyót. Búcsúzóul meghintem a parmezán-mozzarella keverékkel - ügyelek rá, hogy a fokhagyma-reszeléket mindenütt befedje a sajt, különben megég -, és a pizzát 20-25 perc alatt megsütöm a 220 fokra (gázsütőnél 7-es fokozat) előmelegített sütőben.
Tálalás előtt meg szoktam szórni apróra vágott bazsalikommal, mert nagyon jól passzol hozzá.
1 hatszeletes pizza lesz belőle.